Leírom a nyűgöm, hátha valakinek pont ilyen baja van és hasznára válik az infó. Sokáig azt hittem, ez egy teljesen normális jelenség és mindenki tapasztalja. Aztán az utóbbi időben annyira gyakran jött rám és olyan brutálisan idegesítővé vált, hogy rákerestem a neten, mi a franc is ez. Igy jöttem rá, hogy nem, ezt nem mindenki éli át, csak néhány hozzám hasonló lúzer. Én viszont szinte minden nap. Főleg, amikor bevásárló központokban mászkálok órákon át, vagy reggelente, amikor a srácokat suliba viszem. De miről is beszélek?
A saját testem belső hangjait, mint például légzés, szívverés és persze a saját beszédem hallom a fejemben, mintha egy vödröt húztak volna rá, ez viccesnek hangzik és jelentéktelennek, de rohadt idegesítő tud ám lenni és tényleg csak az érti meg, aki már átélte. A hiba okát a fülkürtben kell keresni. Magyar cikket nem találtam, így megpróbálom az angolul összeszedett infót értelmesen leírni. Angolul ez a rendellenesség Patulous Eustachian tube név alatt fut. Arról van szó, hogy a fülkürt, aminek alapesetben zárva kéne lennie, nyitva marad átmenetileg és a így a testünk által generált hangok közvetlenül a füldobon rezegnek, ami miatt aztán ezt frankón halljuk is. Mivel ilyenkor magamat sokkal hangosabbnak hallom, lehalkítom a beszédem, így aztán senki nem érti mit mondok. Aki nem élt még át ilyet, csak képzeld el, milyen lehet amikor beszélnél, de ordítasz a fejedben közben, és még a nyelésed, szívdobogásod és a légzésed is hallod egy időben. Közben úgy érzed, mintha be lenne dugulva a füled és a repülőn vagy liftben alkalmazott fogásokkal kidugíthatnád, de sajnos ezek a trükkök itt nem válnak be. Szóval nincs mit tenni, csak várni hogy előbb-utóbb csak elmúlik. Nálam kajálás és alvás szokott segíteni, más nem nagyon. Aztán másnap reggel kezdődik elölről.
A neten fellelhető infók szerint ez a rendellenesség leginkább fogyókúrázókat érinthet, valamint azokat, akik túlzásba viszik a sportolást, ugyanis zsírszövetek tartják csukva a fülkürtöt, és ha ezek összemennek, akkor nem tud csukva maradni. Rám egyik sem illik, de olvastam azt is, hogy a reggeli kávét is fel kéne adnom a probléma megoldása érdekében. Na bakker, hát mostanában elég sok mindenről le kellett már mondanom - kiderült ugyanis, hogy glutén érzékeny vagyok, ami nálam nem gyomorpanaszokban, hanem borzalmasan viszkető kiütésben jelent meg már évek óta, de csak most sikerült rájönni az okára -, szóval arról a napi egy darab kávéról nehogyár le kelljen mondanom! Arról nem is beszélve, hogy bizony akkor is előjön nálam ez a cucc, ha kihagyom a kávét. Még van egy orvosi beavatkozás is, amivel segíteni lehet ezen a nyitott fülkürt problémán, de a rizikója nagyobb, mint a segítsége, így nem javasolt.
Hát nem sok vígasz, csak annyit tudok mondani a hasonló problémával küzdő sorstársaknak, hogy nem vagy egyedül és lehetne ennél sokkal rosszabb is (pl. ha úgy viszketnél egy falat kenyér elfogyasztása után, hogy legszívesebben kibújnál a bőrödből..).
No comments:
Post a Comment