Szamvetes

Uj-Zeland a vilagon elsök közt lep at az uj evbe (csak par kis kimondhatatlan nevü, csendes-oceani szigetecske elözi meg), röpke 20 perc mulva 2016-ot irunk. Itt az ideje nosztalgiazni kicsit, összeirtam, mi törtent velünk 2015-ben:

- Januar: semmi izgi

- Februar: elkeszült a haz (majdnem) es beköltöztünk

- Marcius: gyerekek elkezdtek az uj bölcsit, en visszamentem a meloba felmunkaidöben, R kikeszült es kenyszerszabira ment

- Aprilis: R kapott egy visszautasithatatlan ajanlatot (Katar)

- Majus: elutaztunk Uj-Zelandra (en vegre eletemben elöször) par hetre csaladlatogatoba es R-t rendberakni

- Junius/Julius/Augusztus: elintezödtek a dohai papirok, en felmondtam a meloban, szarakodtunk a hazzal

- Szeptember: elkeszült a haz teljes egeszeben, talaltunk berlöt, nagyobbik gyerek elkezdte az iskola elökeszitöt

- Oktober: R megkezdte dohai amokfutasat, en addig Luxemburgban elrendeztem a hivatalos teendöket, ho vegen elköltöztünk

- November: R kapott egy ujabb visszautasithatatlan allasajanlatot, de felmondas helyett kirugtak

- December: Uj-Zelandra jöttünk rendberakni a dolgainkat es felkeszülni az ujrakezdesre

Nem unatkoztunk iden, de nem volt esemenydusabb az ev, mint az elözö 4-5 ev. Azert ha januarban nekem valaki azt mondta volna, hogy ev vegere munkanelkülikent tengödünk a vilag masik oldalan, nem biztos, hogy elhittem volna.

Leirom, mik a terveink 2016-ra, hogy aztan utolag jot röhöghessünk majd minden egyes meg nem valosult lepesen.

Januar: R kap ket szuper allasajanlatot es nagyon kemeny döntest kell hoznunk (almodozni szabad, nem?)

Februar: R elkezd ujra dolgozni, de amig talal alberletet es atrepiti a cuccainkat Dohabol, addig en a gyerekekkel Wellingtonban maradok

Marcius: Ujra együtt a csalad, a szülinapomat mar az uj otthonunkban ünnepeljük

Aprilis: gyerekek megint jarhatnak bölcsibe/suliba

Majus: az 5. hazassagi evfordulonkon valami egzotikus helyre utazunk (mondjuk    Magyarorszagra)

Junius: ingatlant vasarolunk Wellingtonban (LOL - ez a ferjem listajarol jött)

Julius-Oktober: semmi különös nem fog törtenni

November: kezdödik az agyalas, hogy mi legyen a következö lepes, R uj melo utan nez

December: hol töltjük a karacsonyt? 

Hoppacska, mar csak 3 perc van a koccintasig (behütött, 3%-os tehentejjel), mindenkinek Szuper Boldog Uj Evet kivanok! Csok a csaladnak...

Karacsonyi piknik

Karacsony van! A nagyobbik gyerköc Jezuskatol mit kert vajon? Erdöt es hegyet. Orakat töltöttünk jatekboltokban megfelelö jatek utan kutatva es szomoruan kullogtunk haza tegnap több szatyor ajandekkal, de tudtam, hogy szegenykem ra fog kerdezni az erdöre. 

Aztan reggel jött az isteni sugallat: menjünk pikninezni az erdöbe! A gyerek mosolya minden penzt megert, amikor meghallotta a tervet. Anyosom gyorsan összedobott ket fazek kajat (beigazolodott a tofus joslatom basszus...), en közben kitakaritottam a hazat es eltüntettem az ajandekbontas utan felgyülemlett fel hektarnyi csomagoloanyagot. Majd be a kocsiba es 5 perc elteltevel mar Jurassic park kellös közepen voltunk. Olyan a cucc, mint mondjuk a Ram szakadek, csak kicsit dramaibb, föleg a növenyzet miatt.

Itt piknikeztünk:

A kep nem adja vissza a mereteket, ez egy oriasi, meredek domb, amin jol lehet legurulosat jatszani: 

A fak tuti valami szteroid kuran vannak, mert akkorara nönek, amiket Europaban nem nagyon lattam. Meret belöveshez az alabbi kepen latszik egy kerites es attol jobbra egy iciripiciri kuka - es a fak nem a hegyoldalbol nönek ki, hanem a kuka szintjeröl:

Aztan valakinek elment a jozan esze es ugy döntöttünk, hogy strandpapucsban, babakocsistol nekivagunk a vizeses turanak. Kiraly volt a lepcsökön cigölni a varosi babakocsit gyerekestöl, ugy, hogy ketoldalt 5-8 meter mely szakadek tatongott. De a kicsi tök jol elaludt. Remelem ezentul majd nem igy kell delutanonkent alomba ringatnunk.

Kiraly "danger! keep out, deep soft mud" tabla:

Pafranytorony (az uj-zelandi nevezetessegnek szamito ezüst pafranyt meg nem lattam, de majd keresek azt is):

Na tessek itt az ezüst verzio (silver fern):

Aztan itt egy capaketrec a mocsarban:

Ez meg a vizeses:

Mondom, semmi extra, olyan, mintha a Pilisben setalnank, csak epp mas a növenyzet. 

Boldog Karacsonyt!

Wellington

Ha mar itt töltöm a nyarat, irok rola.. Wellingtonnak több elnevezese is van, a helyiek szerint ez a legvaganyabb kis fövaros (coolest little capital), de szamomra a szeles Welly (windy Welly) valahogy többet mond.

Ez valoban a vilag legszelesebb varosa. Es a földgolyo legdelebbi fövarosa. A "legtutibb" kombinacio, amikor deli szel fuj (a deli sarkrol!!), azokon a napokon ki sem teszem a labam a hazbol. Es most elmeletileg nyar van. Mig erre a hetre orszagszerte oriasi felmelegedest igertek, 35 fokos csuccsal, Wellingtonban apam bizony csak 20-21 fokig kuszik fel a higanyszal. Hiaba süt a nap mint allat, az ozonlyukon keresztül kis rakocskakat egetve a börömre, a szelnek köszönhetöen minimum ket reteg ruha van rajtam es eddig minden nap faztam. Persze az üzletekben kizarolag nyari cuccokat lehet kapni, igy az egy darab kardiganommal vagyok kenytelen takarozni nap mint nap. Összel, telen es tavasszal allandoan esik az esö, nem veletlen tehat az sem, hogy a gumicsizma angolul naaaa, naaaa? Wellingtons!

/update: a bejegyzest egy hettel ezelött draftoltam, azota vegre tenyleg meleg van, lehet strandolni, bar estenkent igy is elkel a nagykabat../

Az idöjarastol eltekintve - annak ellenere, hogy nehezemre esik elvonatkoztatni - szuper kis varos am! Hegyekre epült az Ocean partjan, nincs is nagyon lapos resze, szoval eleg sportosak a lakoi, kabe olyan, mintha Pesten mindenkinek a Svabhegyen kene elnie. A kilatas persze valami eszmeletlen!

Minden közel van, fel ora alatt az egesz belvaros bejarhato. Minden van, aminek egy varosban lennie kell: szuper muzeum (Te Papa, mindenkinek ajanlom, mar vagy ötször voltunk, minden nap nyitva van es ingyenes a belepes, rengeteg programjuk van gyerekek szamara es a kiallitasok is erdekesek), mozik, pub-negyed, kikötö (innen indul az oriasi nagy "inter islander" komp a deli szigetre), arboretum, allatkert esatöbbi.

Az emberek nagggyon kedvesek. Hiaba hallottam en mar erröl korabban, megsem nagyon akartam elhinni, amig meg nem tapasztaltam. Az utcan ramkiabalnak a masik oldalrol, hogy Gday! (azaz jonapot), es siman leszolitanak, csak hogy közöljek, hogy de szepek a gyerekek, vagy hogy milyen kiraly a babakocsink, az üzletekben kivetel nelkül mindenhol az elado nem megjatszott kedvesseggel, hanem valodi erdeklödessel kezd csevegni velünk mindenfeleröl, ami epp eszebe jut. Altalaban elöjön igen hamar a kerdes, hogy honnan jöttünk, aztan a Luxemburg helyett mar csak egyszerüen Europat mondok, mert elöbbi hosszu magyarazatokat kivan. Luxemburg Nemetorszagban van, ugye? Meg a kedvencem, hogy soroljak fel 3 erdekesseget Luxemburgrol.. Oke, egy herceg all az elen. Herceg??? OMG! Ez mennyire szuuupeeeer!! Na a lenyeg, hogy en rejtözködö stilusban szoktam bemenni a boltokba, mert tudom, hogy ha elkapnak, akkor hosszas beszelgetes lesz a vege. Ezt mar majusban kitapasztaltam, szoval nem ujdonsagkent ert most. Baratsagosak, na. 

Az utakon is jofejek, amitöl Katarban nagyon gyorsan elszoktunk, amikor az eletünket kockaztattuk minden egyes seta es autokazas alkalmaval. 

Baromi nyugis mindenki. Es hippi. Siman mezitlab (!!) jarnak az emberek az utcan, a boltokban. Na nem mindenki, de naponta több mezitlabas embert latok, nök, ferfiak, gyerekek. Amugy sem szeretnek tulöltözni, mert amig en a gyerekekre zokni-nadrag-hosszuujju polo-kardigan kombot adok, itt a tamariki (gyerekek maoriul) siman egy kis polo-rövidgatya szettben szaladgalnak mezitlab, 15 fokban. 

Jöjjön nehany foto a belvarosrol (igen, ez mind egy helyen van, kabe 5 perc seta körbe az egesz)..

Kis csonakazo, labaztato:

Lazulas - imadom, hogy itt mindenki majd szetesik, kifekszenek a parkba, toljak a sört vagy üccsit, es baromira nem stresszelik szet magukat.. Strandszerko, mezitlab, semmi puccos ruha:

Marina

A kihagyhatatlan lattem:

Park:

Bizony, ez is a belvaros:

Ez meg a kilatas a Hutt folyo völgyere (ahol lakunk):

A következö kepek mar kocsibol keszültek, de ez is mind rövid setaval megközelithetö.

Erdekes epiteszeti kavalkad:

Utcakep:

Kormanyzati negyed (a Parlament epülete az un. mehkas, valami eszmeletlen randa):

Es mit keres itt ez az unikornis? :)

Egy ficko ilyen szazesves kameraval fenykepezett az ut szelen, sajnos nem tudtam közelebbit, de nagyon murisan nezett ki, fejen egy lepellel a kameraba bujva, aztan kicserelte benne azt az oriasi lapot, na jo nem tudom ennel jobban leirni:

Bonuszkepek a magyaroknak:

"God bless the Hungarian": 

Na, ugye, milyen cuki kis fövaros? Az epületen futo szöveg ket tözsdeinfo közt: "you can't beat Wellington on a good day"

Frutti di mare

Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok egy nagy tengeri herkenytü rajongo. A lazacon kivül semmilyen vizi lenyt nem eszek, es azt is csak akkor, ha nagyon muszaj. Mert mondjuk nincs marhapöri a közelben. A ferjem a tökeletes ellentetem ebben is. Tinikent egyszer ket hetet töltött a tengeren Papua Uj Guinea közeleben egy kis buvarhajon es kizarolag osztrigan es vizen elt. Azota is visszasirja ezt az idöszakot. 

Tegnap pedig elvitt a tengerpart egy olyan szakaszara, ahol.... tadaaaaaa:

Közelebbröl:

Meg közelebbröl:

Cipö mellett - a meret erzekeltetesehez:

Vazze, kabe 20 centis elö kagylok boritjak a partot, amerre szem ellat. Nehanyan bicskaval felszerelkezve setalnak, levagnak parat es viszik haza vacsira.

En ekkora dögöket nem lattam boltban.

Legközelebb mi is kessel es vödörrel megyünk vissza :)

Aotearoa

Azaz hosszu feher felhök - ez Uj Zeland maori neve. Nem veletlen.

Pont egy hete erkeztünk Wellingtonba, es mostanra sikerült tuljutnunk a jetlag-en a gyerekekkel. A delutani pihikböl minden nap eröszakkal kellett felkeltenünk öket (es magunkat), es volt egy olyan nap is, amikor veletlenül este 8-kor keltünk. Ehhez hozzajött az a pocsek, depis idöjaras is, amire nem voltam lelekben felkeszülve, amikor nyarat igertek a rokonyok.. Igy aztan nem sok eröm/kedvem volt uj posztot irni.

De most ujult erövel terek vissza es alig varom, hogy beszamolhassak az eddig törtentekröl. Volt par pillanat a heten, amikor a sirasra görbülö szam hirtelen atkanyarodott az "ezfincsileszablogban" vigyorra. 

Az ideutunk az elkepzelesemnek megfelelöen alakult: Hongkong es Sydney erintesevel röpke 28 ora alatt megerkeztünk a szakado esöbe. Az ut soran ferjem es en cirka 2 orat aludtunk (mondanom sem kell, hogy hajnali 2-kor indultunk Dohabol, szoval elötte sem volt alvas), a nagyobbik egesz jol birta a külön 8, 10 es 3 oras utakat, a kicsi viszont a 10 oras leg-böl 8-at vegigorditott. Kicsit sajnaltam a többi utast, akik valoszinüleg nem keveset csengettek ki a business class jegyükert, csak hogy egy ordito masfelevest hallgathassanak egesz uton, de erdekes modon nem kaptunk elitelö tekinteteket, mindenki bedugta a kis fülest es ugy tett, mintha ez lenne elete legpihentetöbb utazasa. Tuleltük.

Azert egy kis gubanc volt indulasnal, ami abbol ered, hogy magyar leven Uj Zeland-ra belepeskor fel kell mutatnom egy harom honapon belüli haza repjegyet, nem am csak akarhova, kizarolag az EU-ba, mert ennek hianyaban hazatoloncolnak. A gyerekek kettös allampolgarok, szoval ök maradhatnak apucival amig kedvük tartja. Namarmost marhara nem volt kedvünk kicsengetni 2000 EUR-t egy repjegyert, amit aztan ugysem fogok felhasznalni (mert remenyeink szerint 3 honapon belül mar valahol Azsiaban leszünk). Szerencsere - mint altalaban mindig mindenre - erre a problemara is van egy kiskapu, ugyanis nem kell magat a jegyet felmutatni, eleg a foglalast. Foglalasnal pedig fizetes elött 24-48 oran at lehet tartani egy jegyet. Indulas elött aposom le is foglalt nekem egy jegyet Luxemburgba, ez volt a nagy mazli. Ugyanis Dohaban a check-in soran kertek a booking confirmation-t es be is pötyögtek a gepbe. Kicsit fostunk, mert apos utana szolt, hogy a jegy idöközben törölve lett es mi lesz, ha Wellingtonban csekkoljak? De szerencsere nem kertek el ujra, csak szimplan megkerdeztek, hogy van-e hazajegye anyukanak. Van. Juppijajjee bejutottunk! Majusban mar voltunk itt, igy a gep leszalltakor engem egy fura "dejohazajönni" erzes fogott el, a wellingtoni landolas különösen erdekes, egyreszt a környezet miatt (dzsungel szerü taj tarul elenk a felhök ala erkezesnel, apro hazacskakkal megszorva), masreszt mert a szel miatt elegge zökkentyüs az erkezes: emiatt amugy kizarolag speci, wellingtoni szelen edzett pilotak tehetnek itt le gepet. Ja es a repter erkezö epületere mi van kiirva? "Welcome to Middle Earth." A Gyürük Ura rajongok mar itt elalelhatnak, es akkor meg nem lattak az indulo terminalban kiallitott oriasi sarkanyt!

A sarkanyos kepem a regi telomon van, majd elöturom valamikor. Addigis itt egy szemleltetö a dzsungelröl, ami mindent körülvesz. A haztol barmerre indulunk, kocsival 5 perc alatt az öserdöben talalom magam, igazi Jurassic Park:

Zuhogo esöben, kabe 15 fokban hazakacalodtunk, irany az agy es szunya hajnali 3-ig, aztan jatszas a gyerekekkel reggelig, majd alvas es igy tovabb. 

Anyosomek haza nem közvetlen Wellington varosban van, hanem attol 15 kilometerre, a Hutt folyo völgyeben. Egyik oldalon az ocean, közepen a folyo, ket oldalt pedig gyönyörü dombok (hegyek?) övezik a települest.

Valahogy igy nez ki a környek napsütesben (amihez tegnap delutan volt elöször szerencsenk):

Ez meg itten Wellington varoska madartavlatbol:

Nem rossz hely, de erröl majd egy külön posztban szamolok be. Most nekiesek a nagyobbikom szülinapi tortajanak.

Bucsu Katartol

Az utolso napunk pont ugy telt, mint ahogy egy nyaralas veget er: delelött megtekintettük a szobank teraszarol a jövö heti nemzeti napra gyakorolo legi show-t (minden nap elprobaljak, mar kivülröl tudom a müsort, es egyre ügyesebbek :)), aztan a strandon kielveztük az elmult par nap zima utani napsütest (25 fok es a viz is elviselhetö volt), majd pihi, jatszoterezes es pakolas utan megvacsiztunk a piramis tetejen talalhato libanoni etteremben, ahol a kaja nem volt rossz, viszont az elö zene olyan hangos volt, hogy egy arab lagziban ereztük magunkat. (Az etkezesünk az elmult negy napban - az elsö fantasztikus reggelit leszamitva - egy hollywoodi dietas programkent is megallna helyet: mind a negyen összeszedtünk valami hanyos-fosos virust es jobb hijan vizen, bananon es üres kenyeren eltünk. Azert biztunk abban, hogy az utazas ejjelere rendbejövünk mindannyian, mert igencsak szivas lett volna lemondani a jegyeket.)

Mar egyaltalan nem szomorkodom amiatt, hogy itt felbeszakad eddigi eletünk egyik legfontosabb szakasza, es batran vagunk bele a következö kalandokba - aztan meglatjuk, merre sodor a szel. A gyerekek miatt mindenkepp arra fokuszalunk, hogy tavaszig rendezödjenek a dolgaink, R-nek összejöjjön az alommeloja es letelepedjünk vegre valahol a következö 4-5 evre. Ja igen, es ihassam a napi lattemat a tengerparton, amig a kölkök az oviban ölik egymast. Igazan nincsenek nagy igenyeim.

Mivel velünk mindig annyi erdekes (=idiota/gaz) dolog törtenik, igerem, nem fogom elmulasztani beszamolni a fejlemenyekröl.

Addigis, bucsuzoul itt van par gyatra kep a legi paraderol (elsö nap bevallom kicsit bepanikoltam a harci jet-ek latvanyatol). Vigyazat, nagyon uncsi lesz!

Harom hajo szaguld el a Corniche menten:

Egy jo nagy heli visz egy giga zaszlot:

Aztan csomo oriasi haborus repülo jön, ilyen nagy dögök:

Utana 9 helikopter a tavolban (pici pöttyök a kepen):

Suhannak a kisgepek föl-le, majdnem csobbannak:

Vegül pedig a katari szineket huzo gepek (eleinte közepen ment egy nagy gep es ket oldalan 5-5 kicsi, de nem mindig jött össze nekik az egyenes, igy mara mar nem volt nagy gep):

Bye-bye (mondta a felkaru sellö):

I had a dream...

es ez az alom most szertefoszlott..

Az volt az eredeti elkepzeles, mielött a ferjem kirugtak volna, hogy szepen beköltözünk a Pearl egyik legszebb tornyaba, fantasztikus marina es tengeri kilatassal, a gyerekek a szomszedos toronyba jartak volna oviba delelöttönkent, amig en - miota csaladom van elöször - par orara vegre azt csinalhatnek, amit csak szeretnek (persze a takaritas es fözes utan). Olyan szepen vizualizaltam, ahogy a gyerekek lepasszolasa utan lemegyek kocogni a tengerpari setanyra (en meg a kocogas - hhha!), utközben leülök egy lattera es gyönyörködöm a vizben es a yachtokban, majd hazaerve esetleg csobbanok egyet a medenceben, mielött felszedem a sracokat ebedidöben. Hat nem minden csaj alma ez???

Oke, persze, valoszinüleg max. 6 honapig birnam ezt a semmittevest, de akkor meg itt jön a brutal nyar es amugyis irany Magyarorszag par honapra. Jo terv volt.

Megtalaltuk a szuper keglit egesz jo aron (havi 4000 EUR, pont fedte a ceges szallasköltseg), az ovit is megneztük es eszmeletlen jonak tünt, a nagyobbikom napi szinten kerdezgette, mikor kezdhet mar.

Aztan most mindez sutty: kuka! Ma megtudtuk, hogy a ferjem ex-munkaltatoja nem hajlando kiadni a NOC-ot, de nem is a helyi cegvezetes, hanem a luxemburgiak nyomasara. Besertödtek na, es igy elik ki a bosszuvagyukat R-en, aki jelenleg az elsö szamu közellenseg ceges berkekben.

Lenyeg a lenyeg, NOC nelkül nincs uj szerzödes, mehetünk Kukutyinba. Ma felmondtuk a lakast, amit ugye mar elöre kifizettünk dec vegeig, plusz benne van a kaucionk, ügynöki dijjal, amiket ertelemszerüen nem kapunk vissza.

A 120 dobozunk közben megerkezett Dohaba es holnap reggelre befejezik a vamolasat, de igy nem a lakasba küldjük majd, hanem megy egy taroloba valahol a regi repter mellett. Ez csak havi 500 EUR.

A bankszamlankat ma este megszüntetjük, hogy ne legyen semmi nyitott ügyünk, nehogy ne engedjenek kilepni az orszagbol.

Aztan holnaputan irany Wellington es ott varakozo allasba helyezkedünk. Meglatjuk, mi lesz a következö lepes, amint kiderül, update-elem a blogot. Csak aztan ha nem jövünk vissza Katarba, uj blogot kell inditanom, megse hasznalhatom ugyanezt az url-t :)

Na jo, hogy a kedves olvasok aterezzek a  melyseges fajdalmam, ime nehany esti kep a kegliröl, amitöl elbucsuztam:

Marina kilatas az egyik teraszrol:

CBD a tavolban - masik teraszrol:

Meg ez:

Egyik szoba:

Masik szoba a walk through his & hers szekrennyel:

Egyik fürdö:

Konyha:

A közös termeket (konditermek, jatszoszobak) nem fotoztam anno, mert ugyebar azt hittem, hogy lesz meg ra rengeteg alkalmam..

Ez meg a kinti nagy medence, ket gyerekmedencevel es ket pezsgöfürdövel:

A beach pedig 100 meterre volt az epületünk mögött.

Barhogy is alakuljon a jövönk, pillanatnyilag nagyon nehezemre esik elkepzelni, hogy lesz meg egyszer ekkora szerencsenk. De azert meg hiszek abban, hogy mindennek oka van, es valoszinüleg ennek igy kellett alakulnia, hogy meg jobb dolgok törtenjenek majd velünk. Csak nehez kivarni. NAGYON nehez.