Garba fesztival: indiai zaj, szinek, transz Dohaban

Mar jonehany hete törtent, nem huzhatom tovabb ezt a bejegyzest, igy is elfelejtettem a sztori felet..

A mumbai-i baratnöm összel elhivott magaval a dohai Garba fesztivalra. Korabban panaszkodtam neki, hogy nincs hova felvennem a sok szep indiai rucimat, es esküvö sem volt a lathataron, meg tudja azt is nagyon jol, hogy neha ram ferne egy gyerekmentes este, igy volt olyan jofej, hogy bevont ebbe az örületes esemenybe. Persze figyelmeztetett elöre, hogy durva lesz, hozzak szemellenzöt es füldugot, de van mar annyi tapasztalatom az indiai ünnepekkel kapcsolatban, hogy tuleltem ezt is komoly szellemi es fizikai serüles nelkül.

Katar lakossaganak 25%-a indiai (katariak ezzel szemben csupan 12% aranyban vannak), ugyhogy mindig van buli, csak eppen en nem jarok ra. Helyette viszont magyar programokra SEM jarok, bar iden azert bevallom, elmentünk a magyar Mikulast megnezni a konzulatuson. 

A Garba India Gudzsarat tagallamabol szarmazo neptanc, a kilenc ejszakan at tarto Navaratri fesztival reszet kepezi es Shakti Istennöt ünnepli (gharba szanszkritül anyameh-et jelent). A hindu hit körforgasat szimbolizalva (születes, elet, halal, ujjaszületes es igy tovabb) a gyakran többezer tancos koncentrikus körökben forog a teremben egy központi lampas vagy Shakti szobor körül. Itt Dohaban a falon volt egy oriasi kep, nem közepen, gondolom helyhiany miatt. Bar igy is egy hatalmas sportcsarnok volt a helyszin, meglehetösen zsufolt volt. De gondolom ez az indiaiakat marhara nem zavarja - R-al mindig ezen viccelödünk, hogy tölts meg egy kis szobat 120 indiaival, tekerd fel a hangeröt maxra, es maris otthonosan erzik majd magukat. Ha nem indiai lenne a csaladom fele, akkor vadolhatnatok rasszizmussal, de imadom öket, szoval a megjegyzeseim mögött nincs semmilyen negativ hatso gondolat.

Mi eleinte a külsö körben tancoltunk, probaltam gyorsan megtanulni a lepeseket. Minden kör mas lepest tancol, a belsö körben mar verprofin nyomjak a dolgot. Mindehhez kepzeljetek hozza iszonyat hangos elö zenet es a szivarvany kutyafüle ahhoz a szinkavalkadhoz, ami a szemeket gyönyörködtette. Kabe 20 percen at ugyanaz a tanclepes, ritmusos tapsikalasokkal (eredetileg taps helyett botokat ütnek össze, de azt itt nem sokat lattam), aztan valtas van es tanulhatom be az ujabb tancot. Közben gyors tempoban szaladnak a körök oramutato jarasaval ellentetes iranyban. A teny, hogy hosszu idön at ugyanazt a lepeskombinaciot teszi meg az ember es az igy automatizalodik, a hangos zene es a pörgesek hihetetlen transzba ejtenek. Most tapasztaltam meg ezt az erzest eletemben elöször, es eszmeletlen volt. Kepzelhetitek, hogy persze megint kilogtam a sorbol, nem is tudom, hogy birnak engem minden indiai bulin igy kiszurni a tömegben, de rövid idön belül nagy rajongotaborra tettem szert. Hehe. Dicsertek a ruhamat, meg hogy feherember letemre egesz jol belejöttem a tancba, es többen is (vadidegenek) segitsegemre siettek folyamatosan es tanacsokkal lattak el. Gyerekek jöttek hozzam kerdezni, hogy honnan jöttem, egy tinilany pedig javasolta, hogy ha ennyire szeretem az indiai kulturat, menjek majd Divalira meg Holira is. Az egyik profi tanccsoport pedig berangatott magukhoz par foto erejeig. Ha mindez mondjuk Indiaban törtent volna velem, talan kicsit feltem is volna a nagy erdeklödestöl. Mert hat megiscsak Katarban vagyunk, ahol azert lezeng par feher ember itt-ott. De nem egy hindu fesztivalon. 

Masnap reggel a draga ferjem egyszerüen nem hitte el, hogy milyen jol ereztem magam, azt akarta hallani, hogy pocsek volt es soha többet nem megyek, de ennek pont az ellenkezöjet bizonygattam. Azt sem akarta elhinni, hogy tuti több, mint ketezer ember volt, azt hitte maximum ketszaz. Aztan bizonyitekul megmutogattam neki a videokat, amiket keszitettünk es akkor mar kezdte belatni, hogy a kis neje sajnos rakapott az indiai elmenyre. Anyosom persze roppant boldog volt es meg is beszeltük, hogy majd megyek velük a jövöben Uj-Zelandon hasonlo bulikba. 

Megvan a katari jogsim!

Emlekeztek meg, hogy pont amikor Omanbol visszaköltöztünk Katarba, akkor valtoztak meg a jogsi szabalyok, es azota nem lehet siman atvaltani, hanem le kell vizsgazni hozza? Ha ket hettel hamarabb megkaptam volna a rezidens kartyat anno, meg siman atvalthattam volna. Kar ezen bankodni, es itt az ideje legalissa tenni az itteni vezetesem, ugyanis az elmult masfel evben a sracokat katari jogositvany nelkül furikaztam nap mint nap. Itt nem nagyon van rutin ellenörzes, inkabb az a para, ha balesetbe keveredek es kijön a rendör. Ennek pedig eleg nagy a valoszinusege az itteni vezetesi kultura (hianya) miatt. Latjatok, mennyire szeretek veszelyesen elni? Minimum 1 honap, max 3 ev börtön plusz penzbirsag jar ezert, ami egesz biztosan erdekesebbe tenne a blogomat, de megsem fült a fogam hozza tovabb.

Vegre iden szeptemberben raszantam magam es bejelentkeztem a vizsgakra. Elötte persze a ferjem megprobalta szep szoval meggyözni a központi közlekedesi hatosag fökapitanyat, hogy adjon nekem csak ugy egy jogsit, de - magam sem ertem miert - a pasas hajthatatlan volt. Bar akkor azt mondtak, hogy a luxemburgi jogositvannyal eleg a kreszvizsga es a parkolas, azota kiderült, hogy közuti vezetes is kell. De legalabb nem kellett tanfolyamra jarnom, az is valami. Attol a naptol szamitva, hogy bejelentkeztem, tiz teljes hetig tartott, mire leraktam minden vizsgat. De tegnap vegre kezemben tarthattam a katari jogsim, es ez valami olyan erzessel töltött el, mintha legalabb egy doktori cimet kaptam volna.

Ha netan valaki erre a hatalmas feladatra szanna ra magat, leirom a dolgok menetet, mert annyi össze-vissza info van a neten, hogy abbol ember ra nem jön.

1. Elsö körben a ferjem felment a Metrash oldalara (ami elött a hozzafereset meg kellett javitani, mert a ket evvel ezelötti regisztracioja ota uj utlevele lett es emiatt mar nem müködött neki), ez egy kormanyzati portal ahol csomo mindent el lehet online intezni, olyasmi, mint otthon a Kormanyablak. Itt adott nekem egy un. No objection certificate-ot, azaz apa nem ellenzi, hogy anyanak jogsija legyen.

2. Elmentem latas-tesztre, ami ket perc kabe, de marha nehezen talaltunk optikust, akinel ezt lehet, persze utolag kiderült, hogy az autos iskolaban is van ra mod, na mindegy.

3. R elvitt egy szerdai reggelen a hozzank legközelebbi (kint van igy is a francban fel oranyira tölünk) autos iskolaba, ami elsöre jo durva volt. Aztan masodjara, harmadjara es negyedjere is. Karachi-t valahogy pont igy kepzelem el, mint amilyen ez a hely volt. Örültem, hogy velem volt egy pasi, mert nagyon hülyen ereztem volna magam a többszaz lepukkant melos között, akik elegge bamultak. Az irodaban tajekoztattak, hogy az iskola melletti epületbe kell atmennünk vizsgaidöpontot kerni. Abba az epületbe, amiröl en elötte azt hittem, valami hajlektalanszallo. De tenyleg az volt a vizsgaepület, tele rendörökkel. Merthogy Katarban a rendörök a vizsgabiztosok. Szerdanken nönap van, azaz kizarolag nök tehetik be a labukat az epületbe, R a kocsiban varakozott a többi soförrel egyetemben az ut menten. Teljesen ugy nez ki a környek, mint egy polgarhaboru utani romkupac. Kertem idöpontot az elsö vizsgara, ami Kresz. Ket hettel kesöbbre adtak. Itt az idöpontkeres ugy megy, hogz odaadod a katari ID kartyad, nem szolsz semmit mert ugysem ert a pult masik oldalan ülö rendörnö, vakkant valamit, ami azt jelenti, hogy add oda a bankkartyad, amit onnan tudsz, hogy eled tolja a terminalt. Fogalmad sincs miert fizetsz parszaz rijalt, mert nem mond semmit. Aztan kinyomtat egy papirt, eled dobja. Nezegeted a papirt es rajössz nagy nehezen, hogy ez a Kresz vizsga lesz, adott napon adott idöpontban. Lehet kerni masik datumot vagy idöt? Nem.

4. Megvettem a katari Kresz könyvet es milyen jol tettem! Annak ellenere, hogy nincs benne egyetlen angolul helyesen irt mondat sem, roppant szorakoztato es informativ. De komolyan. Telis-tele kepekkel. Megtudtam belöle, hogy a sok paraszt, aki az ember seggebe jön a terepjarojaval ugy 10 centi követesi tavolsagra es levillog (!), amikor te mar igy is maximalis megengedett sebesseggel hajtasz, az (szinte) teljesen szabalyosan jar el:

5. Adott szerdai napon hajnali 7-re bevonszoltam magam a vizsgahelyre, par arab vakkantas utan beültem a gep ele es tulestem a 20 kerdeses online teszten, amiben random modon kivalasztva kizarolag jelzötablakat kellett felismernem, azok közül is legalabb harom ketszer megismetelve. Az egyetlen nehezseget az okozta, hogy iszonyat hülyesegek voltak a valasztasi opciok. Tehat amikor befejeztem, fogalmam sem volt, hogy sikerült-e. Volt peldaul egy kerdes, amiben a B es C valasz teljesen ugyanaz volt, es egyben ez volt a megoldas is, de mi van ha en a B-t valasztom es ök a C-re gondolnak?.. Lenyeg a lenyeg, a rendörbacsi közölte a vegen, hogy atmentem. Mentem is rögtön sorbaallni a következö idöpontert, ami az L+P parkolas. Ket hettel kesöbbre kaptam is.

6. Ez az a teszt, amitöl meglehetösen tartottam es emiatt is halogattam a jogsit ket even at. Legutobb 12 evvel ezelött, a magyar jogsi vizsgan parkoltam parhuzamosan. Erre most, ennyi ev utan a youtube segitsegevel megtanultam, total profin! A ferjem nem hitte el, mai napig total ki van ezen akadva. Megneztem a videot parszor, aztan a batar terepjaronkon gyakoroltam vizsga elötti este a jatszoter mellett, es ugy tünt, a video total okossagokat tanitott. Jobban csinaltam mint R, pedig ö aztan profi. Az L parkolastol nem feltem, egeszen addig amig meg nem lattam, mi is az valojaban. Szoval a vizsga napjan ujra megjelentem Karachi-ban, beültem a varoterembe es horror! Egy kivetitön mutatjak folyamatosan, hogy mikor buksz meg. Tehat megmutatjak, hogy nem szabad csinalni. Kilatsz az ablakon, ahol folyik a vizsga es sajnos hallod az allando szirenat, ami azt jelenti hogy epp valaki megbukott. Harmincan voltak elöttem es vegig kellett neznem, ahogy a vizsgazok több, mint fele elverzett a teszten. Elöször az L-t kell csinalni es ha ott megbuksz, akkor mar mehetsz is kerni uj idöpontot az egeszre. Ha sikerül az L, mehetsz rögtön parhuzamosra, es ha az utobbit bukod el, akkor csak ezt kell megismetelni egy ujabb alkalommal. Naszoval az L abbol all, hogy cölöpök közt kell 90 fokban felhajtani egy rampan, aztan visszatolatni lefele ugyanigy 90 fokban. A cölöpök felelmetesen közel vannak egymashoz, ergo nincs tul nagy hely manöverezni. Ha hozzaersz a cölöphöz, felhangzik a szirena es szallhatsz is ki. Mire ram került a sor, en mar ugy mentem, hogy oke, legalabb megnezem, milyen a vizsga, aztan majd veszek par gyakorlo orat az autosiskolaban es megyek ujra vizsgani. Beültem a kocsiba, es vartam, hogy majd mondanak valamit. Merthogy ez egyedül megy, senki nincs az ember mellett, csak egy örtoronybol neznek videon es van par rabszolga, akik a kocsit beallitjak az indulo pontra az uj vizsgazoknak. Nem mondtak semmit, hat elindultam. Kicsit javitottam itt-ott, tolatasnal kabe millimetereken mult, de valami isteni csoda hatasara sikerült visszajutnom a kiindulo pontra. En annyira meg voltam lepödve a teljesitmenyemtöl, hogy ezek utan ugy setaltam at a masik kocsihoz a parhuzamos parkolashoz, hogy mi ez nekem.. Sikerült is es fel meterrel a föld felett lebegve vettem at a papirkamat a toronybol figyelö nenitöl. Wow! Ez volt eletem kabe harmadik legjobb napja. Olyan önbizalmat adott, hogy en ezek utan aztan barmit meg tudok csinalni. Mentem is egyböl kerni ujabb vizsgaidöpontot, a vegsöt.

7. Hat hettel kesöbbre kaptam az utcai vezetesre, ami tegnap volt. Reggel 7-kor, ket nap nem alvas utan (ez egy külön törtenet, uj-zelandi ingatlanokkal kapcsolatos) beültem ujra a Karachi varoba, ezuttal 89. voltam a sorban. Nyolcvankilencedik! Mindössze 4 orat kellett varnom, mig elöttem mindenki szepen levizsgazott es a legrosszabb most nem az volt, hogy lattam kiirva az eredmenyeket es 50 szazalek volt a sikeres vizsgazok aranya (ugy reklamozza magat az autosiskola, hogy Dohaban naluk a legmagasabb a pass rate), hanem hogy iszonyat migren tört ram es azon imadkoztam, hogy ne itt kelljen elmennem a mosdoba hanyni, mert tuti elkapnek valami halalos betegseget. A többnyire arab es azsiai nöket harmasaval szolitottak a vizsgakocsikba, nyugatiak mindössze ketten voltunk, a parom egy holland csaj lett. Mar majdnem beszalltunk a kocsiba, amikor kiderült, hogy a csajszi manualis kocsin akart vizsgazni (itt külön van az automata meg a manualis jogsi es ö volt az egyetlen vizsgazo aznap, aki manualisat kert), igy aztan öt visszaküldtek kijavitani a papirjat, engem meg visszaültettek a varoba. Husz perc mulva ujra felhangzott a nevem, ujra kivanszorogtam (emlekeztetöül: nagyon nagyon rosszul voltam), az egyik ügyintezö egy Porsche terepjaro iranyaba küldött, aztan a masik szaladt utanam, hogy ja nem, bocsi, nem vagyok VIP, huzzak vissza a varoba. Ujabb fel ora ücsörges utan vegre valahara beültettek egy kocsiba (bizony nem a Porsche-ba), es mondtak hogy helyezzem magam kenyelembe, amig a vizsgaztatom megebedel. Köszi. Haromnegyed oran at ültem a kocsiban magamban, jaro motorral. Jo volt. Közben kezdtem aggodni, mert lattam a vizsgabiztosokat, mind morcona katari, dizajner-szakallu rendörbacsi volt, es nagyon nem voltak szimpik. Tovabbra sem ertettem, miert vagyok egyedül, mig mindenki mas harmasaval nyomta. Vegre megjelent az en emberem! Egy nö! Nem is akarmilyen... mintha valami fashion show-rol erkezett volna, brutal make-up, gyönyörü körmök, szigoru egyenruha es kemeny tekintet. Kicsit megijedtem töle. Amint kijutottunk az utra, egyböl nem vettem eszre egy homokszinu fekvörendört, es befekezett a csaj. Igy kezdtem a vizsgat, mit mondjak, mar terveztem is, hogy mehetek uj idöpontert. Aztan mentünk egy kört, következett a körforgalom, aminel ez a parbeszed zajlott le:
- At the roundabout you turn.
- You mean I take the first exit?
- No. U turn.
Az angol nyelv szepsegei. Aztan volt par kanyar, lampa, ujabb körforgalmak, majd egy STOP tabla, aminel szepen megalltam. Gondoltam, Katarban kizarolag az autos vizsgazok allnak meg a STOP tablanal, de ugy latszik ök sem, mert ram szolt a csaj, hogy "go, go, go, yalla, yalla!". Ezt követöen mar csak az volt erdekes, amikor megallt elöttem a forgalom, erre a nö elemhajol es nyomja a dudat, mint allat, letekeri az ablakot, kikiabal valamit arabul, az autok arrebb allnak, mi meg szepen visszahajtunk az vizsgaközpontba. Le sem allitottam a kocsit, mar pattant is ki es visszakialtott, hogy "very nice". Ebböl aztan arra következtettem, hogy atmentem. Vartam ujabb 20 percet, es jött is az sms, hogy mehetek atvenni a jogsit.

Igy törtent, hogy vegre legalisan csapatok a dohai utakon.