Elöször is Boldog Uj Evet mindenkinek! Itt a Közel-Keleten januar elseje a karacsonyhoz hasonloan nem ünnep, söt, vasarnap leven munkanap is volt. Nincs pia, buli, tüzijatek.
Az utazas egesz jo volt, elvegre Muscat mindössze egy oranyi repülöutra van. Azert erdekes volt 10 börönddel, babakocsival es ket gyerekülessel kijutni a repterre. Szerencsere R harom kollegaja is kijött velünk, ket terepjarora felpakoltak a cuccainkat es mindenben segitettek a repteren. Kilepeskor töröltetnünk kellett a vizumunkat es leadtuk az omani igazolvanyunkat. Hüpp.
Az immar 5 eves gyerekem sirva fakadt, amikor meglatta a gepet. Hiaba volt ugyanis first class jegyünk (amivel igy is csak epp hogy belefertünk a 200 kilos csomaglimitbe), ez a Qatar Airways jarat fapados verzioja volt, Al Maha-nak hivjak es nem burgundi szinü, hanem zöld. Mivel kis gep, nincs rajta tv, söt jatekot sem osztanak a gyerekeknek, igy fiam iszonyat hisztit rendezett. A kicsi tök jol elvolt az apjaval. Leszallaskor az elöttünk ülö hegyomlas meretü omani ferfi kert ket csokit a sztyuiktol es odaadta a fiuknak. Ez a kedves gesztus emlekeztetett ra, hogy eddig tartott az omani palyafutasunk. Kezdödik a katari, jeeej!
Ha csaladdal es iszonyat mennyisegü cuccal erkezik az ember Dohaba, erdemes befizetni a repteren az Al Maha szolgaltatasra, ami mindössze 50 EUR-ba kerül, de ezert VIP varoban leültetnek es megetetnek, amig összeszedik a csomagjaidat es elkeszitik a vizumokat helyetted, neked csak szepen ki kell varnod a kenyelmes fotelban, amig mindent elrendeznek, majd elkisernek es elszallitjak a csomagokat az autodig. Tenyleg jo dolog, mert a vizum sorok iszonyat hosszuak es a rohadt sok böröndöt összeszedni sem egyszerü.
Bereltünk egy Land Cruiser-t az elsö hetre, csak hogy egyböl otthon erezzük magunkat, a katariak ugyanis mind ezzel jarnak. Nem vicc, egyik nap piros lampanal kineztem az ablakon es elöttünk, mellettünk es mögöttünk 15 darab ugyanilyen autot szamoltam meg es egyetlen kis szedant ezeken kivül. A mienk nem teljesen katari csapatos verzio volt, mert nem feketek az ablakok, de amugy mindegyik kocsi feher, randa barna-piros mintaval a közepen. Ezek ugy vezetnek meg mindig, mint az allatok! De ekkora kocsiban valoszinüleg tulelünk egy nagyobb balesetet is. Ja, es nem utolso sorban belefert az összes cuccunk!!! Es a gyerekeket sem hagytuk a repteren. (Update: R elarulta, hogy Omanban 8 honapon at volt Land Cruiser-ünk, tenyleg szep nagy auto volt, de hogy nekem nem tünt fel a hasonlosag, az csak azt tamasztja ala, mennyire fontos tema ez szamomra.)
Ha elöször jöttök Dohaba es nem taxival mentek a varosba, akkor itt egy tipp: kapcsoljatok be a GPS-t (gondolom minden epeszü ember ezt tenne, de R mar kabe negyvenszer volt itt es ciki lenne bekapcsolni). Ha pedig nincs navi, az sem baj, ugyanis az okos katariak harminc meter magas vilagito oszlopokkal övezik a belvarosba (West Bay) vezetö utat. Mar a repülöröl megkerdeztem R-t, hogy mik ezek a szinvaltos oriasi oszlopok, de fogalma sem volt. Es persze nem is követte öket. Igy aztan fel ora vezetes utan mondtam, hogy nekem gyanus, hogy tavaly nem erre jöttünk. Aha, addigra mar neki is gyanus volt, csak a ferfiui büszkeseg azt diktalta, nyomd a gazt, majdcsak idejönnek a tornyok. GPS bekapcs, irany vissza a repterre es onnan a helyes uton a belvarosba.
Igy neznek ki ezek az oszlopok, mint irtam, valtogajak a szinüket es valami arab szöveg boritja öket, gondolom a Koran teljes terjedelmeben:
A Four Seasons-ben szalltunk meg, amit mar tavaly kineztem magamnak, mert nagyon jo jatszohazuk van es eleg gyerekközpontu a szalloda. A sracokat Nemo, Dori es ilyen finomsagok vartak, minket gyümölcs- es csokoladetal.
Aztan jött egy szallodai alkalmazott, hozott a fiuknak meret szerint papucsot es polot. Es amivel meg sosem talalkoztam mas hotelban: Johnson's babafürdö, sampon, testapolo, babaolaj, puder, pelus. Mindez rendes bolti kiszerelesben, nem am hotelos 100 milis. Szenteste pedig ket ajandekcsomi logott az ajtonkon, a felnötteknek meg fincsi Stollen az asztalon.
Egy szo mint szaz, a hotel jelessel ment at a vizsgan.
Elsö katari reggelünkön nagy örömmel huztam ki a nappali függönyet, csak hogy a következö latvany fogadjon:
Masnap azert egy fokkal jobb volt a helyzet:
R egyebkent mar megerkezesünk utani reggel ment is dolgozni, szerencsere nem kellett tul messze mennie. En meg levittem a sracokat a jatszohazba, aholis rajtunk kivül kettö masik gyerköc volt. Meglepödtem, hogy az egyikkel ott vannak a szülei, elvegre itt az a modi, hogy a gyereket lepasszintjak a filipina nanny-vel. Persze kabe harom masodperc alatt kiderült, hogy egy magyar csaladrol van szo, akik Dohaban töltik az ünnepeket. Masnap a Pearl-ben setalgattunk, ott is magyarok jöttek szembe. Most mar amugy eleg laza vagyok es Omanban egy idö utan siman leszolitottam a magyarul beszelöket, csak hogy helo, kicsi a vilag, mert ott azert nem volt mindennapi esemeny, de asszem Katarban olyan sokan vannak, hogy itt nem fogom senkire ravetni magam.
23-an a költöztetö ceg berendezte a lakasunkat, es bar amugy penteken nem dolgoznak, de jo fej volt a kapcsolattartonk, merthogy ennyi penzt meg senki nem költött naluk rajtunk kivül (egy ev tarolas csaknem negyezer euroba fajt), igy ingyen kiszallitottak a cuccokat aznap.
Ez nem az elsö ilyen költözesünk volt, igy sejteni lehetett, hogy aznap meg nem fogunk tudni az uj hazban aludni, de vegül tovabbi harom napig tartott, mire atköltöztünk. Igy a karacsonyom a következö keppen telt:
- Ikeaba rohanas, a tarolas soran tönkrement cuccok potlasa
- negyven liter takaritoszer, mososzer, mosogatoszer beszerzese
- pakolas es takaritas (ez folyamatban van meg vagy tovabbi ket hetig)
- függönyvasarlas es felszereltetes, hogy be tudjunk sötetiteni, maskülönben a gyerekek nem tudnak aludni delutan
- szönyegvasarlas es beszereltetes a kö lepcsöre, hogy ha a nagy lelöki a kicsit, ne egyböl koponyatöressel kelljen korhazba szallitani (azota teszteltek a fiuk többször is es csak kis siras van, nincs ver meg semmi horror..)
Az ünnepi ebedeinket olyan szanalmas helyeken költöttük el, mint az Applebees, a Nando's, valamint az Ikea etterme. De jövöre jobb lesz. Most peldaul megtalaltam azt a karacsonyi reggelizö etkeszletet (ennel hasznalhatatlanabb ajandekot ki sem lehetne talalni, hiszen kizarolag az ev 2 napjan van ertelme es akkor is csak a reggeli müzli elfogyasztasahoz), amit 5 eve kaptunk es meg azota sem sikerült kibontani, mert sosem otthon karacsonyozunk.
Irtam feljebb, hogy tönkrement par holmink. Üsse kö, ennel rosszabbra szamitottam. Elvegre a vadiuj dizajner butorainkat beraktuk egy kontenerbe egy evre egy olyan orszagban, ahol evi atlag 40 fok van, 99% a paratartalom es homokviharert sem kell a szomszedba zarandokolni. Szoval a finom por az igencsak mindenen lerakodott, kiveve a butorainkon! Valami csodaval hataros modon minden butorunk hibatlan es tiszta, karc es minden mentes allapotban került vissza hozzank.
Az agynemüinket viszont egy az egyben kidobtam, miutan az egyik takaron allati eredetü lyukakat fedeztem fel, eger vagy moly, nem szeretnem tudni. Meg aztan apro kis bogartetemeket lattam itt-ott a dobozok közt. Mivel a Hotel Impossible mar jol kitanitott agyi poloskakbol, a matracunkat komoly vizsgalatnak vetettem ala, es aztan biztos ami tuti, kiraktuk a napra par orara, azota sem viszketünk, szoval az oke.
A konyhai holmik közül szinte mindent kidobtam ami müanyagbol volt, persze nehany jo minösegü doboz eletben maradt. A szilikon gyurodeszkam is megadta magat, a fabol keszült konyhai eszközök egy resze pedig a penesz aldozataul estek. Vasbol (?) vagy valami gagyi femböl levö szerszamok, mint pl. konzervnyito pedig berozsdasodtak.
Kabe egy zsaknyi cucc ment igy a kukaba, ami nem olyan rossz eredmeny, ha azt vesszük, hogy 121 dobozunk volt.
Na jo, meg valami. Az összes (ÖSSZES!!) luxemburgi ruhamat kihiztam! Bar szeretnem azt hinni, hogy összementek a tarolas soran. Ez oriasi traumakent ert es probalom feldolgozni, de nehezen megy, igy a banatom red velvet tortaba folytom. Az antifogyokuras rezsimemröl majd külön kell beszamoljak, mert az is meger egy miset. Mindenesetre most könnyes bucsut veszek a regi gönceimtöl. A gyerekek is nöttek am, csak ök nem szelteben, hanem hosszaban, igy összesen lesz megintcsak jo par doboz elpasszolando ruhanemü. A ferjem bezzeg nem hizik, nem öregszik, es meg csak nem is öszül, hat hol az igazsag?
Holnap meglepi helyröl fogok bejelentkezni. A pompasan berendezett hazunkrol meg majd jönnek kepek, de mindent csak szepen sorjaban.
Extra katari sztori: egyik nap a gps a forgalmat elkerülendö naggyon bevitt minket az igazi belvarosi utcacskakba, ahol a helyiek a hazuk elött ülnek a kinti majlis szofajukon, es szivjak a vizipipajukat barati csevej közben. Az egyik faszikamnak a karjan ült egy solyom. Ennel autentikusabb latvannyal valoszinüleg sosem fogok itt talalkozni.













