India

Oke, mindössze 26 orat tartozkodtunk Indiaban, annak is nagy reszet egy luxusszallodaban, illetve a repteren, de a maradek nehany oraban lattam ezt-azt, amit az ember otthon a kanapen szepen elkepzel erröl az orszagrol, de aztan amikor tenyleg ott van a közepen, akkor jol pofancsapja a valosag. 

Es itt leszögeznem, hogy mi a fejlett fövarosban, annak is a menö reszeben voltunk, szoval az alabbiakat szorozd meg ketszazötvennel es megkapod a valodi Indiat.

Pentek este erkeztünk Delhibe, rögtön a hotelba mentünk es bevetettük magunkat az agyba. A szombatot egy fantasztikus reggelivel kezdtük, a ferjem pedig elemtolt egy kolbaszt paratha-val es közölte, hogy jol nezzem meg, mert 9 honapig nem latok ujra serteshust:

Anyoseknal viszont ugy elszoktam a hustol, hogy nem birtam megenni. Persze egy jo marhapörköltöt tovabbra sem vetek meg, küldhetnetek egy adagot postan!

Reggeli utan megcsodaltuk a hotel kertjet, a hatterben valami borzalmas lankaszto epülettel, ekkor meg nem sejtettem, hogy ez atlagon felülinek szamit:

Bekentük magunkat szunyogriasztoval (annak ellenere, hogy nincs szunyogszezon), felhivtuk a rokonokat es utnak indultunk. Autot berelni Indiaban csak soföröstöl lehet, negy orara 60 EUR a szolgaltatas es meg egy üveg viz is jar hozza. :) Utnak indultunk es körülbelül 2 es fel perc alatt a rokonoknal voltunk.  Amikor megkerdeztem, miert nem gyalog mentünk, kinevettek.

Ferjem szepen megkert, hogy ne irjak roluk semmit a blogra, de azert egy mondatot megiscsak szeretnek, hogy valamennyire ertsetek a körülmenyeket. Ferjem nagymamajat mentünk meglatogatni (aki tulkeppen aposom nagynenje, aposomat es öt testveret felnevelte a szüleik korai elvesztese utan), ö ferjem nagybatyja haztartasaban el, cseledestöl kilencen elnek itt:

A haz belül pont olyan, mint amilyen kivül. Almomban sem gondoltam volna ez alapjan, hogy a csaladnak ezen kivül 4-5 ingatlanja van a fövarosban, amiert egyenkent havi kb. 1500 EUR alberleti dijat kapnak. A penzt aranyban taroljak. Ez a tipikus indiai eletmod, iszonyu szereny körülmenyek közt elnek, holott barmit megengedhetnenek maguknak, amit mi mondjuk nem. Jarhatnanak Porshe-val es lakhatnanak kertes villaban, de ehelyett inkabb a következö öt generacio szamara felhalmozzak a penzt. Kicsit elszomoritott engem ez az egesz latvany, de aztan megertettem, hogy ez szamukra nem rossz, a kulturajukbol jön es teljesen boldogan elnek igy. Egy mondatnal kicsit több lett, ugyhogy folytatom a sztorit inkabb.

A nagy talalkozas es ölelkezes utan ferjem nagynenje es unokahuga bepattantak mellenk a kocsiba, es elmentünk egy közeli hindu templomba. R a kicsi problemas születesekor fogadta meg, hogy elmegy egy igazi indiai templomba köszönetet mondani az isteneknek (van nekik par ezer!), ez most vegre sikerült. 

A templom:

Oldalrol:

A ferjem nem volt megelegedve a templom meretevel, R egy kicsit megaloman ugyanis es egy oriasi epületet kepzelt el.. Aztan vegül kenytelen volt beerni ezzel. 

A szertartas nagyon erdekes volt. Cipöt kint levettük, vettünk egy viragfüzert, par kokuszt es banant, amit aztan a templomban odaadtunk az egyik papnak. Szerencsere R nagynenje vegig mondta, hogy mit kell csinalni, mert magunktol ra nem jöttünk volna. Sajnos a templomban nem szabad fenykepezni, igy nem tudom szemleltetni a felmeztelen, sörhasu papok röhejes latvanyat, mindössze egy kis lepedö volt a derekuk köre csavarva. Az egyik pap felvagta a kokuszokat (egy ilyen szerszam nekem is kell, harom suhintas es a kokusz szepen kettevalik), a viragfüzerröl a szirmokat egy talba rakta. Körbevitte es mindannyian megerintettük a szirmokat, majd vitte volna az oltarhoz, de megbotlott es az egesz a földre borult. Nehez volt nem röhögni, de az egesz szitu abszurditasat mutatja, hogy halal komolyan veszik ugyebar a virag es gyümölcs megszenteleset, megis a baki utan siman hozott egy masik adag potviragot, es ugy tettünk, mintha az lenne a mienk. Valami illatos olajat is a fejünkre kentünk. Ezt követöen az oltart elfüggönyöztek es amig a szertartas tartott, felszolitottak, hogy jarjuk körbe az epületet. Elindultunk hat, hogy megnezzük az egyes allatformaju istenek különallo oltarjait. Feluton az egyik szembejövö asszony közölte, hogy rossz iranyban haladunk, mert az orajarasnak megfelelöen kell. Szegyen szemre visszafordultunk es kezdtük az egeszet elölröl. 

Ez itt az altalam is ismert Hanuman Ji (egy majom) oltara:  

Ez meg az elefant isten, sajnos az ö nevere nem emlekszem. A kosz elötte a füstölök nyoma...

Vegül aztan visszamentünk a templomba es vartuk a szertartas veget. Addigra mar eleg sokan voltak, sok-sok szaris asszony ült körben a földön. Mi is lecsüccsentünk es probaltam a fülem eszrevetlenül befogni, az egyik pap ugyanis megallas nelkül razott egy oriasi csengöt. A függöny vegre kinyilt es ujra megcsodalhattuk a szöröshasu papokat, megint viragtapizas, olajkenes, es aztan hoppa kiderült, hogy az nem a mienk, es nem kellett volna hozzanyulnunk. Visszakaptuk a kokuszokat meg a bananokat, meg valami idegen eredetü (mas altal keszitett) edesseget, aztan irany haza. A cipöörzö manus egy elveszett zseni lehet, mert mindannyiunk cipöjere emlekezett.

A templomi ahitat utan ugy döntött a csalad, hogy megmutatjak Delhinek ezt reszet, mindent, ami ugy egy oracskaba belefer, mert aztan vissza kell adnunk a kocsit meg a sofört a szallodanak, meg az ebed is vart a nagymamanal. Az alabbi kepek a kocsibol keszültek, szorri a minöseg miatt.

Szemet - az amerre a szem ellat, mindent elborit:

Guszta TBC intezet - mar ranezesre tüdöbajos leszek:

 Helyijarat:

Ez a delhi-i ferdetorony, ami van parezer eves es eredetileg 7 emeletes volt, amig aztan nehany evvel ezelött egy helikopter veletlen beleszallt, es ket emeletnyit megrövidült:

Police station - na, mondom, ha ekkora a rendörörs, ne csodalkozzatok a magas bünözesen.. 

Szombati nap leven az utak üresek voltak - az indiaiak szerint. En viszont valami iszonyat kaoszt lattam, negy savban hat savnyi auto közlekedett minden letezö iranyba. Folyamatos dudalas közepette es allando fekezesekkel haladtunk töretlenül a cel fele. Azt hiszem jogos a mondas, hogy aki Delhiben tud vezetni, az a vilagon barhol tud. Szerintem meg az összeset le kene csukni. Emlekeztek, mit panaszkodtam a katari vezetesi kulturarol? Az kutyaf*sza ehhez kepest!!! Feltettem az eletünket szo szerint. Es ismetlem, ez egy forgalommentes nap volt. 

Bevasarloközpont:

Harom kutya eszi a szemetet a hazak közt allo szemetdomb elött (a zöld teherautotol jobbra). Koborkutyabol amugy rengeteg van es mind tökegyforman nez ki. Nem szeretnem öket megsimogatni.

Amugy a hazak 99%-a igy nezett ki.. (vajon a villanyoszlop tartja a vezetekeket vagy forditva?)

Meg igy:

Ez pedig egy egyetem: 

Ez volt India fövarosanak az egyik draga (!) negyede. Szeretnetek ide költözni expatkent? :) 

Na, nem akarok igazsagtalan lenni az orszaggal szemben, ugyhogy berakok par szebb kepet is, ugyanis hihetetlen, de ugyanebben a negyedben van az elnöki palota, a parlament, az India Gate, valamint az összes nagykövetseg.

Elnöki palota:

Szinten:

Meg ez is:

Ez pedig az elnök kilatasa a szobajabol az India Gate-re (az egesz olyan Champs-Elysees filinget araszt, es az indiaiak amugy az Arc de Triomphe-ot francia India Gate-nek hivjak, hehe):

India Gate:

Es az egyik követseg a sok közül (asszem Kanada), mind egyforman nezett ki, egesz szep zöld környezetben egy irto hosszu ut menten ket oldalon:

Eredetileg az volt a terv, hogy amikor karacsonykor majd hazautazunk Uj-Zelandra, megallunk ujra Indiaban es megnezzük a Taj Mahal-t. Delhi-i tapasztalatom utan azonban ugy döntöttünk, halasztjuk a programot, egy par evvel. Hogy addig ezt a kiruccanasunkat sikerüljön kihevernem. 

Bucsuzoul egy igazi ginger ale, azoknak, akik hozzam hasonloan azt hittek, hogy az Europaban kaphato Ginger ale-nek barmi köze is van a gyömberhez. Az indiai verzio apam, az... az... az gyömber! Olyan erös, hogy nem birtam meginni.

Namaste!

Nagy utazas...

Harom oranyi alvas utan (a gyerekeknek azert több jutott) a wellingtoni repteren becsekkolaskor szembesültünk a tennyel, hogy a nagyszerü omani HR rosszul foglalta a sydney-i jaratra a jegyeinket: R-nek es nekem 2-2 jegyet vettek, a gyerekeknek meg egyet sem! Ehhez meg hozzajött az is, hogy mivel a Qantas es az Air India nincs egymassal kapcsolatban (egyik One World a masik Star Allience), ezert nekem meg vizumra is szüksegem lenne Ausztraliaban, mert ök nem latjak a rendszerben, hogy tovabbutazunk. Egy oranyi pöcsöles utan vegre sikerült megoldanunk a dolgokat, a gyerekeknek uj jegyet kellett vennünk.. 

A csomagok nem mehettek egyenesen Muscatba, merthogy Delhiben ejszakaztunk egyet. Söt, a fent emlitett kommunikacios hiany miatt Sydney-ben nekünk kellett külön ertesitenünk az Air India-t, hogy a csomagjainkat pakoljak at a gepre.

Kisse lestresszelve, erösödö fejfajassal vonszoltam magam, egy husz kilos kezipoggyaszt meg a nagyobbik gyereket fel a gepre. Es itt el is erkeztünk utunk csucspontjahoz: a nagyobbik fiam Scarlett Johansson lanyaval flörtölt! :) Szegeny csajt nem irigyeltem, probalt eszrevetlen maradni a repteren, oriasi szemüveggel es baseball sapkaval, a kislanya rajta kenguruban, ket böröndöt huzva. Aztan a gepen pont a business class elsö ülese mellett kellett rostokolnunk, mig az elöttünk levö utasok kenyelembe helyeztek magukat. A kislany nagyon szeretett volna "beszelgetni" a fiammal, es Scarlett probalta a gyerekem szora birni, de ö baromi szegyenlösen nezett ki a fejeböl es rendkivül elegansan az orraba dugta az ujjat. Mondtam is neki: "na fiam, hogy lesz igy belöled filmsztar..?" 

A Sydney-Delhi 12 oras utat tuleltük. Az ut több, mint egyharmada Ausztralia atrepülese volt, hat szep meretes orszag.. Air Indiaval ha tehetitek, sose utazzatok turista osztalyon, ez volt az eddigi repülös tapasztalatom egyik melypontja. A sztyuik oltari parasztok, a kaja az ehetö kategoriaban van, de 4-5 napos szaraz zsömlet felszolgalni azert pofatlansag. A mosdok viszont tisztak voltak es a gep is egy uj Dreamliner volt. Erdekesseg: a kijelzön Europabol csak Budapestet tüntettek fel:

A Delhi repter amellett, hogy hatalmas, gyönyörü szep es vadi uj. Pillangoparkja meg napraforgokertje mondjuk nincs, de megis a szingapurihoz hasonlo elmeny volt. Az egynapos delhi-i tartozkodasunk külön posztot erdemel es nem fogtok csalodni, lesznek kepek is dögivel.

A Delhi-Muscat ut mindössze harom oras volt, szinten Air Indiaval, es meg jobban megerösitette az iment leirtakat. Fura volt, bar sejtettem, hogy igy lesz, hogy en voltam az egyedüli nönemü a gepen es persze gondolom mondamom sem lell, hogy nem arabok voltak az utasok. A tv-hez nem adtak fejhallgatot, es mikor a ferjem rakerdezett, azt mondta a legiutas kiserö, hogy hasznalja a sajatjat. Aztan amikor ferjem szolt, hogy nem müködik a kijelzö, annyival letudta a nö az ügyet, hogy a DEF üleseken többnyire müködik, ha talal üres helyet, üljön at. Az en kijelzöm müködött, de csak annyira, hogy nem birtam se kikapcsolni, se atallitani, igy kenytelen voltam megnezni egy borzalmas, alacsonyköltsegvetesü Bollywood dramat, ketszer! Mert ahogy veget ert, kezdödött elölröl. Szerencsere ugye fejhallgatom nem volt, igy legalabb nem hallottam a hindi szenvedest, de feliratozva volt, ezert keptelen voltam nem olvasni/nezni. 

Leszallaskor, amikor mar ugye nem lehet a mosdot hasznalni, kijött rajtam az indiai tranzit eredmenye: valami iszonyat fosas jött (volna) ram. Mar lepergett szemeim elött, ahogy a gepröl az összefosott feher nadragomban leszallok, de aztan valahogy sikerült kibirnom a landolast, leszallast (alvo gyerekeket es ket böröndöt tartva), es a rövid buszos utat a terminalig. A vizumos sorbol viszont mar kiszaladtam es ravetettem magam a legközelebbi klotyora, a kissebbik, alvo gyerekkel a kezemben!! Na Scarlett, erröl kene filmet forgatni :) 

Minden jo, ha vege jo, megkönnyebbülve alltam vissza a vizumsorba, ahol mar meg sem rezdültem, amikor közöltek, hogy az uj-zelandi utlevellel a csalad többi tagja harom honapig ingyen tartozkodhat Omanban, mig en huzzak at szepen a kasszahoz a kis magyar utlevelemmel es fizessek az egy honapnyi 

maximalisan megengedett ittletemert. 

Az ezt követö elsö muscati benyomasokrol majd legközelebb irok, de egy szoval összefoglalva: csucsszupcsi!

Eeees az uj-zelandi zaszlo....

Marad a regi. Masfel ev szarakodas es 17 millio dollar elvesztegetese utan ma lezarult a zaszlo-vita es a politikai hajtepes. Ez pont jo bucsuposztnak, hajnalban indulunk! :)

Pakolas

Kevesebb, mint 28 orank van az indulasig, oriasi zürzavarban probalom a meg megoldando feladatlistankrol egyesevel kihuzogatni a tevekenysegeket. Miert is erzem ugy, hogy az elmult egy evben mar negyedjere van sürgös todo listam, amit indulas elött teljesen le kell zarnom? Ja persze, tavaly marciusi költözes az uj hazba, aztan költözes Katarba, majd költözes Uj-Zelandra, most meg irany vissza a teveparadicsomba. Es ez is csak 9 honapra fog szolni. Mar megvan a visszajegyünk is, december 26-ra, szoval megint baromi jo karacsony elebe nezünk. 

Na de inkabb fokuszaljunk vissza a husvetra! Nagypenteken hajnalban indulunk, szombaton megallunk Delhiben, meglatogatni a dednagymamat. Ettöl mar elöre be vagyok parazva, mert a Namaste-t leszamitva kizarolag etelek neveit tudom hindiül, a mama meg nem beszel angolul, de meg magyarul se! De legalabb lesz mit meselnem.. Mostanaban akarmi gaz törtenik, egyböl az ugrik be, hogy nem baj, kellenek a sztorik a blogba, hogy megtartsam mindharom olvasom. :)

A kis indiai kiruccanasunk meg ma delutan sem volt teljesen biztos, a jegyeket par oraja kaptuk meg. Azert mar mult heten elvittük a sracokat az utazas klinikara es jol beoltattuk öket hepatitisz B ellen, mondvan, hogy az Omanban is jol jön. Indiaban amugy most szerencsere nincs szunyog idöszak, de azert viszünk riasztot a doki tanacsara, nem rizikozunk meg valami jo kis malariat. A rokonokkal megprobaltuk kimeletesen közölni, hogy nem szeretnenk naluk ebedelni (kolera, lepra satöbbi a vizben), de van egy olyan sanda gyanum, hogy azert megprobalnak majd belenk tuszkolni 6-8 fogast. Holnap meg ajandekokat kell vennünk, mert az naluk a szokas, hogy mindig mindenki mindenkinek küld, visz ajandekot (mar van harom szarim, amit sosem hordtam es az aranykeszletem is gyarapszik a zoknisfiok melyen). 

Szoval az oltas olyan jol ment, hogy a negyevesem elöre küldte a kicsit, aki 5 masodperces faziskesessel sirt, a nagy meg annyira meglepödött, hogy csak egy "au" jött ki a szajan. Jelzem ö az, aki Luxemburgban mar a gyerekorvos lattan orditani kezdett. A varoteremben pedig ez volt az asztalon:

Az indiai vizumigenyles eleg erdekesre sikeredett. Nem eleg, hogy a 72 oras tranzitvizumhoz legombolnak az emberröl egy valag penzt, orakig kell töltögetni az online kerdöivet, majd azt kinyomtatni es szemelyesen elvinni a konzulatusra. Az ügyfelfogadas delben zar, R 11.55-kor vagtazott ki a hazbol, ugy, hogy Wellington innen olyan 18 perc kocsival. Persze mondanom sem kell, hogy itthon felejtette az utleveleket, ugyhogy feluton visszafordult. Azert nem adta fel, megiscsak elment es csodak csodajara beengedtek. Közöltek vele, hogy ez meg ez hianyzik, jöjjön vissza du. 1-re. 1-re vissza is ert, de a bizti ör ekkor mar nem engedte be, mondvan, hogy ebedszünet van. Nem baj, megvarta mig szepen bepusziljak a butterchicken-t, csak hogy kiderüljön, hogy nem fogadnak el hitelkartyat. Mivel a sima kartyankon nem volt love (csütörtökönkent erkezik a segely, ami ugy altalaban pentek delre el is fogy), hazajött keszpenzert. Igy vegül tegnap haromszor jarta meg az utat, ma meg ujra, hogy visszakerjük az utleveleinket.

De meglett a vizum egy nap alatt, amire amugy 5 munkanapot irtak. Pedig en annyira ellenszurkoltam, hogy ne kelljen innen Air India-val menni haromszaz indiaival a fedelzeten. Szorri, tovabbra sem vagyok rasszista, de azert, na, mindenki el tudja kepzelni a helyzetet a turista osztalyon.. Amugy tudtatok, hogy a repülö kajatalcan (amit lehajtasz a szeken) ketszazszor annyi baci van, mint a vecedeszkan?

Mar hajnali kettö van es meg mindig a repjegyeket csesztetjük, sajnos nem sikerült business class-ra upgradelni, pedig eleg pontunk lett volna, de nincs szabad hely. Igy heringest jatszunk majd. Mondjuk egymas mellett sem volt mar hely, mert persze fullos a jarat es mar minden epeszü leny becsekkolt. A b*zi Air India netes oldala pont ugy müködik, mint a volt draga munkahelyemen a katalogusok a regi szep idökben. Ket perced van, hogy bevidd az adatokat, utana mentes nelkül kidob a rendszer. Aztan ha sikerül is kivalasztanod az üleseket, fel oras melo utan azt irja ki, hogy szorri, de nem sikerült az adatokat elmenteni, probalkozzunk majd a repteren szemelyesen. Kicsit se frusztralo a dolog. Na megyek aludni, holnap meg kicsit kinozzuk magunkat, pakolunk es könnyes bucsut veszünk a hosszu feher felhök földjetöl..

Szülcsinapcsi

Hat bevallom, ha nekem decemberben azt mondta volna valaki, hogy a ket gyerek, a ferjem es meg a sajat szülinapomat is a zelandi rokonoknal ünnepeljük, valoszinüleg nem szalltam volna fel a gepre. 

Most valahogy megis szuper heppi vagyok, ugyanis a decemberi melypontunk ota (emlekeztetö: ferj kirugva, menö lakas es egy valag penz elveszitve, összes cuccunk beraktarozva, es meg egy jo kis fosos-hanyos virussal megspekelve hagytuk el Katart) az elmult harom honap alatt minden rendbejött, söt, meg jobb is lett mint elötte: R kapott uj melot olyan fizetessel, amiröl almodni sem mertünk volna, gazdagodtunk egy gyönyörü hazzal (meg egy jo kis hitellel), mindket gyerek megszerette masodik otthonukat es nöttek fejenkent 2 centit, a kicsi sajat magat szobatisztava tette (!), en meg hat megint egy evvel öregebb lettem es bölcsebb is talan.. 

Es harom dolog is törtent pont a szülinapomon: elkeszült az omani vizum, megkaptuk a zöld lampat a hazra (a szerzödesben volt par feltetelünk es azok mind teljesültek) es megjött az atmeneti uj-zelandi tartoskodas engedelyem. 

Ezt mar csak ezzel a csodalatos mentolos csokitortaval lehet überelni, amit a draga anyosom sütött ejjel titokban (tudni kell, hogy indiaiak nem sütnek tortat, nincs is sütemenyük, csak mindenfele furabbnal furabb edessegeik), es a sracok diszitettek:

Az az erdekes formaju cucc jobbra sült krumplis-hagymas-zöldborsos-csilis kenyer. Mert naluk az is szokas, amit mar korabban irtam, hogy szülinapi torta melle valami olajos-sos kajcsi dukal (egy tanyeron ugyebar - jaj)!

Bürokracia kiwi modra

Mult hetvegen lejart a harom honapos turista vizumom, ezert egy esetleges deportaciot megelözendö elmentem a wellingtoni bevandorlasi hivatalba es mondtam hogy helo. Mivel a tavoli jövöben varhatoan itt fogunk letelepedni (mar ki is neztem magamnak egy oriasi woburn-i villat sajat parkkal hehe :)), meg kell igenyelnem a letelepedesi vizumot. 

Szerencsere uj-zelandi ferj ürügyen eleg könnyü megkapni, nem kell hozza negyszaz oldalnyi iromany, mint mondjuk valakinek, aki melo miatt költözne ide. De azert nem egy seta a parkban. Az elbiralasa 6-9 honapot vesz igenybe, ezert (mivel ugye közben lejart a turistam) be kellett adnom egy atmeneti ittartozkodasi vizum igenyt, ami 6 honapig ervenyes, 170 dolcsiba kerül es csak par foto es igazolvany kell hozza. Ez nekem most folyamatban van es kicsit para, mert azt mondtak az ügyintezök, hogy a turista vizum lejaratakor automatikusan kapok egy emailt, hogy nem fognak deportalni. De nem kaptam. 

Közben meg mivel valoszinüleg ket heten belül dobbantunk innen (varnak Muscat hegyei), gözerövel elkezdtem intezni a vegleges tartozkodasi engedelyt. Ehhez ki kell tölteni egy raklapnyi dokumentumot, kell hozza születesi anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizi Luxemburgbol (2 napon belül megjött), Magyarorszagrol (harom hete varunk ra), hazassagi anyakönyvi kivonat, mindenfele bizonyitek, hogy együtt elek a ferjemmel (közös szamlak, fotok, emailek, sms-ek, el tudjatok kepzelni?) orvosi vizsgalatok es egy valag penz.

Mar csak a magyar erkölcsi bizi hianyzik, meg aztan annak hiteles forditasa, ma pedig elinteztem az egeszsegügyi tesztet. 

Eleg erdekes volt, egy kis eldugott irodaba kellett mennem, ahol mindössze egy remseges recis nö volt meg egy nagggyon fura öreg pasi doki. A bevandorlasi hivatal honlapjarol elöre letöltöttünk egy csomo formanyomtatvanyt, kitöltöttünk szepen mindent, raragasztgattuk az utlevelkepeim, erre a recis közli velem, hogy ez illegalis. Igen, ezt a szot hasznalta, gondolom szeretik evvel ijesztgetni a bevandorlokat. Mivan? Nem fogadhatnak el papiron semmit, mindent ök töltenek ki online. Akkor mi a tökömert nem ertesitenek erröl a honlapjukon? Ezutan meg beszolt, hogy a vadiuj utlevelemben a foto halvany es ezt nem tudjak elfogadni. Mondvan, hogy elöben nem nezek ki ennyire halvanynak! Mondtam neki, hogy a magyar kormanynal lehet panaszt tenni. Közben azert nagy finnyasan lefenymasolta es csodak csodajara a fenymasolaton a foto sokkal jobban mutatott.

Elöre szoltak, hogy igyak sokat, mert majd lesz vizeletteszt, hat nem volt, en meg majd' behugyoztam, mert a WC-t elfoglalta a nagyobbik fiam. Ugye hiaba mondom a ferjemnek, hogy addig menjen a gyerekekkel a parkba focizni, nem, mindharmuknak ott kell lenniük velem a masfel negyzetmeteres varoban, es a gyerekre persze pont akkor jön ra a kakalhatnek. Igy en labakat összeszoritva, a kicsivel bevonultam a dokihoz, aki csigatempoban elkezdett meselni nekem a haverjarol, aki epp Pesten van az USA nagykövet magyar valakijevel (itt mar elvesztettem a szalat), majd vegre a vervetelre került a sor es ehhez le kellett raknom a kicsit. A doki behivta a recis banyat hogy fogja mar meg a gyereket, de a nö hevesen tiltakozott. A doki erre elkezdte nyugtatni a nöt, hogy "please don't panic", meg hogy vegyen mely levegöt.. Ekkor mar ereztem, hogy nem lesz egyszerü a dolog. A doki leültette a nöt, majd felszolitott, hogy adjam oda neki a gyereket, aki persze azon nyomban elkezdett telitorokkal üvölteni. Szerencsere ezt meghallotta ferjem a budiban es megsürgette a nagyobbikat es aztan rohantak vissza hozzank. Mindket gyereket elhallgattattak egy-egy nyalokaval (sosem adunk nekik nyalokat, kizarolag orvosi latogatasok alkalmaval jutnak hozza). 

Vervetel utan kiperkaltam a csaknem 300 dolcsit ezert a nagyszerü szolgaltatasert, majd innen atküldtek a közeli radiologiara mellkasröntgenre. Ott a recis neni azonban közölte, hogy az elözö banya elfelejtett nekem idöpontot kerni, es allitolag ez mar a sokadik alkalom es a tökük tele van vele. A drama közben (ferjem kezdett kiakadni es mar nyitotta volna a szajat, hogy balhet csinaljon), a kicsi heves nyaloka-nyaladzasba kezdett es a recepcios asztalt meg a ferjemet jol összeragacsozta. Vegülis csak öten alltak mögöttünk a sorban, mig megprobaltuk letakaritani a helyszint es aztan kiviharzottunk az extazisban levö gyerekkel (mert elvettük a nyalokajat).

Holnapra kaptam uj röntgen idöpontot, asszem gyerek es nyaloka nelkül megyek.

Update: a mellkas röntgen csucs volt, nem az a magyar sztk öt masik növel együtt vetközzel pucerra a lepusztult, szoci öltözöben, hogy aztan egy bajszos big momma radförmedjen es ranyomjon egy jeghideg röntgen gepre. Egy cuki kis fiatalemberrel ügyleteltem es meg a ruham is vegig rajtam maradt. 

Az uj hazunk

Na jo, nem annyira uj (1930-ban epült), de haz! Es a varos legtutibb környeken van, közvetlenül egy park mellett es egy templom szomszedsagaban.

Friss a hir, ma delelött hivott az ingatlanügynök, hogy elfogadtak az utolso ajanlatunkat, az alkudozas szombat reggel ota zajlott. Az elöbbi bejegyzesben irtam, hogy forr a piac es minden haz az RV fölött 20-50%-os aron talal gazdat. Marha nagy makunk volt, mert ezt RV-n sikerült megszereznünk, potom 560 ezer dollarert. Szeptemberben jön az uj arazas, varhatoan ennel joval magasabb erteket fog kapni. Ez volt amugy az utolso lehetösegünk, mert mar nincs több alkus ingatlan a regioban, minden tenderre vagy aukciora megy.

Na es akkor a hazrol par szot.

Csudacuki kis viktorianus villa, mindigis szerettem volna egy ilyet:

Ez a kis kert, meg a szembetemplom (ami amugy szerintem nem templomkent funkcional, hanem privat haz):

Nem nagy, mindössze 120 negyzetmeter (harom szoba, ket kis nappali) egy 320 negyzetmeteres telken. Pici viragos, füves kert a haz elött, kavezos miniterasz a haz mögött lime bokrokkal.. 

Hamarosan tetöcserere szorul, de ezt leszamitva szuper jo allapotban van! Van par gyönyörü szines, viragmintas ablaka, egy szep kandalloja, modern konyhaja, csodaszep fa padloja es fa ajtoi (szu-mentes, ami eleg nagy dolog am ezeknel a szazeves fahazaknal). Ritkasagnak szamit errefele, hogy központi fütese van, meghozza gaz. Uj-Zelandon csak az uj epitesü hazaknak van szigetelese es fütese, a regiekben csak konnektorba dugos kis olajkalyhakat hasznalnak. Szamomra mondjuk teljesen erthetetlen ez a fütesnelküliseg, elvegre telen megiscsak olyan 6-8 fok körül van es ha nincs se szigeteles, se dupla ablak, akkor a szobaban sem nagyon marad 10 fok föle a hömerseklet. Hja, ezert hasznalnak elektromos lepedöt, amit en rühellek.

Egy idös neni lakik a hazban es hihetetlenül jo allapotban tartotta a hazat, meg csak falakat festeni sem kell, siman ki tudjuk majd adni, amint megtörtenik a tranzakcio. A jo hir, hogy az atadas majus elejen lesz, igy addig meg hozza tudunk rakni az öneröhöz annyit, hogy aztan a berleti dij pont fedezze a hitelt. Tehat ez a portfolionk masodik önfenntarto ingatlana! Amikor elöször leptem be a hazba mondjuk marhara olyan erzes fogott el, hogy ezt a kis muzeumot nem szeretnem idegeneknek kiadni, hogy lelakjak, kepzeljetek, a falon meg luxemburgi cimeres porcelantal is logott! 

Meg annyit a vegere, amit az elözö posztombol kifelejtettem, hogy R meg en igazan megerdemlünk egy kis hatbaveregetest, mert egy olyan tuti excel programot keszitettünk, amibe ha felvisszük egy-egy ingatlan adatait (ilyenek mint peldaul szobaszam, meret, kert, garazs, epites eve, szobaszam, elönyök, hatranyok, környek, utca, RV, ar, hitel, berleti dij, erteknövelesi lehetöseg, telekmegoszthatosag es meg vagy tizenöt egyeb faktor), akkor az elöre beallitott szorzokkal kidob egy bizonyos szazalekot a hazra. Igy aztan csak kivalasztottuk a nyertes ingatlanokat es azokat mentünk el megnezni a nyilt napon. Mert persze minden haznak ugyanakkor (vasarnap deltöl haromig) van open home-ja, es mindegyik csak fel oras, szoval maximum 4-5 ingatlant lehet megnezni egymas utan, de azt is lohalalaban..

Ha lenne egy jofej programozo a csaladban, csinalhatna ebböl egy kiraly kis application-t es eladhatnank a kinai befektetöknek mondjuk 1.99 dollarert.